Aranyér

Mi az aranyér? 

Az aranyérbetegség a leggyakoribb végbéltáji megbetegedés. A fejlett országok felnőtt lakosságának közel 50%-ánál élete során legalább egyszer kimutatható valamilyen fokú aranyeres elváltozás. A szakirodalmi adatok szerint 50 éves kor felett az előfordulás aránya még magasabb, bizonyos populációkban a 60–70%-ot is elérheti. Emiatt az aranyér méltán tekinthető népbetegségnek.

Fontos azonban hangsúlyozni: az aranyér önmagában nem betegség, hanem a végbélcsatorna normális anatómiai képlete. Akkor beszélünk aranyérbetegségről, amikor az érpárnákat rögzítő kötőszövet meggyengül, megnyúlik, az érhálózat kitágul, az aranyeres párna lecsúszik, és a végbélcsatornából részlegesen vagy teljesen előesik.

A végbél és a végbélnyálkahártya rendkívül finom ér- és ideghálózattal rendelkezik.

Ez szervezetünk egyik legérzékenyebb területe. A szabályos végbélműködéshez, a széklet visszatartásához és az ürítési mechanizmus finom szabályozásához pótolhatatlan szerepe van ennek az érpárnázottságnak. A cél tehát nem az aranyeres képletek „eltávolítása”, hanem az eredeti anatómiai és funkcionális állapot megőrzése (prevenció), illetve kialakult betegség esetén az érpárna és a végbélnyálkahártya épségének helyreállítása.

Az aranyér anatómiai és élettani háttere

A végbélcsatornában három fő aranyeres érpárna található, amelyek szivacsszerű érkötegek. Ezek a belső aranyeres fonatok (plexus haemorrhoidalis internus). A végbélnyílás környékén, a bőr alatt helyezkedik el a külső aranyeres fonat (plexus haemorrhoidalis externus).

Az aranyeres párnák szerepe:

• Hozzájárulnak a finom zárófunkcióhoz.
• Segítik a gáz és a széklet megkülönböztetését.
• Részt vesznek a kontinencia fenntartásában.
• Rugalmas „tömítő” szerepet töltenek be.

Amikor a kötőszöveti rögzítés gyengül (életkor, genetikai hajlam, tartós nyomásfokozódás miatt), az érpárnák lefelé csúsznak, kitágulnak, és kialakulnak a tünetek.

Az aranyér kialakulásának okai

Az aranyérbetegség multifaktoriális eredetű. Több tényező együttes fennállása vezet a panaszok kialakulásához.

1. Tartós székrekedés

A kemény széklet és az erőlködés jelentősen növeli a hasűri és a végbél körüli nyomást. Kutatások igazolják, hogy a krónikus obstipáció az egyik legerősebb rizikófaktor.

2. Hasmenés

A gyakori, híg széklet irritálja a végbélnyálkahártyát, gyulladást okozhat, és szintén károsítja az érpárnákat.

3. Ülő életmód

A tartós ülőmunka – különösen mozgáshiánnyal társulva – rontja a kismedencei keringést. A fejlett országokban az aranyér gyakoribb előfordulása részben az ülő életmód következménye.

4. Terhesség

A várandósság alatt a hormonális változások és a növekvő méh nyomása miatt gyakori az aranyér kialakulása. A szakirodalom szerint a terhes nők 25–40%-ánál jelentkezik aranyeres panasz.

5. Túlsúly

Az elhízás fokozza a hasűri nyomást, és rontja a vénás visszaáramlást.

6. Genetikai hajlam

Bizonyos családokban gyakoribb a kötőszöveti gyengeség.

7. Életkor

Az életkor előrehaladtával a kötőszövet rugalmassága csökken, ezért 50 év felett jelentősen nő az előfordulás.

Az aranyér típusai

Elhelyezkedésük szerint két fő típust különböztetünk meg:

Belső aranyér

• A végbélcsatornán belül helyezkedik el.
• Kezdetben nem fájdalmas.
• Leggyakoribb tünete a fájdalmatlan, élénkpiros vérzés.
• Előrehaladott állapotban előeshet.

A belső aranyér négy stádiumba sorolható:

1. I. fokozat – Nem esik elő, csak vérzik.
2. II. fokozat – Székeléskor előesik, de spontán visszahúzódik.
3. III. fokozat – Előesik, kézzel visszahelyezhető.
4. IV. fokozat – Tartósan előesett, nem helyezhető vissza.

Külső aranyér

• A végbélnyílásnál tapintható.
• Fájdalmas lehet.
• Vérrög (trombus) alakulhat ki benne.
• Gyulladás esetén jelentős diszkomfortot okozhat.

A leggyakoribb tünetek

Az aranyér tünetei változatosak lehetnek. A leggyakoribb panaszok:

• Élénkpiros vér a székleten vagy a toalettpapíron.
• Viszketés.
• Égő érzés.
• Nedvezés.
• Idegentest-érzés.
• Fájdalom (főként külső aranyér esetén).
• Csomó tapintható a végbélnyílásnál.

Fontos tudni, hogy nem minden végbéltáji panaszt aranyér okoz.

Milyen betegségek utánozhatják az aranyeret?

A végbéltáji panaszokat okozhatja:

• Végbélrepedés (analfissura).
• Végbélnyálkahártya-gyulladás.
• Tályog.
• Sipoly.
• Jóindulatú polip.
• Rosszindulatú daganat.

A végbélrák korai stádiumban gyógyítható betegség. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a korai felismerés jelentősen javítja a túlélést. Ezért minden ismeretlen eredetű vérzés esetén elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat.

A vizsgálattól való félelem

Általános tapasztalat, hogy a betegek nem szívesen fordulnak orvoshoz végbéltáji panaszaikkal. Szégyenérzet, félelem, bizonytalanság tartja vissza őket.

Fontos megnyugtatni a pácienseket:

• A vizsgálat fájdalmatlan.
• Pár perc alatt elvégezhető.
• Pontos diagnózist ad.
• Megnyugtató eredményt biztosít.

A végbéltükrözés (anoszkópia, rektoszkópia) rutinszerű, biztonságos beavatkozás.

Az aranyér természetes lefolyása

A kialakult aranyérbetegség kezelés nélkül általában nem fordul vissza. A panaszok hullámzóak lehetnek: időszakos javulás és fellángolás jellemző. Kezelés hiányában azonban:

• Gyakoribbá válhat a vérzés.
• Fokozódhat az előesés.
• Vérrög alakulhat ki.
• Gyulladás jelentkezhet.
• Ritkán súlyos vérszegénység is kialakulhat krónikus vérzés miatt.

Korszerű kezelési lehetőségek

A kezelés mindig egyénre szabott. A cél a panaszmentesség és a normál anatómiai viszonyok helyreállítása.

1. Életmód-terápia

• Rostban gazdag étrend.
• Bőséges folyadékfogyasztás.
• Rendszeres mozgás.
• Székelési szokások rendezése.
• Erőlködés kerülése.

A kutatások szerint napi 20–30 gramm rostbevitel csökkenti az aranyeres panaszok gyakoriságát.

2. Helyi kezelés

• Kúpok.
• Kenőcsök.
• Gyulladáscsökkentők.
• Érfalerősítő készítmények.

Ezek főként tüneti enyhülést biztosítanak.

3. Minimálisan invazív beavatkozások

• Gumigyűrű-ligatura.
• Infravörös koaguláció.
• Szkleroterápia.
• Lézeres kezelés.

Nemzetközi adatok alapján a gumigyűrű-kezelés I–II. stádiumban 70–80%-os tartós javulást eredményez.

4. Műtéti kezelés

III–IV. stádiumban lehet szükséges. Modern sebészeti technikák mellett a felépülés gyorsabb, mint korábban.

Prevenció – a megelőzés fontossága

Az aranyér megelőzése lehetséges és kiemelten fontos.

Ajánlások:

• Napi rendszeres széklet.
• Nem túl hosszú WC-n tartózkodás.
• Megfelelő folyadékbevitel.
• Testsúly optimalizálása.
• Rendszeres testmozgás.
• Terhesség alatt fokozott odafigyelés.

Tudományos kutatások és modern szemlélet

Az elmúlt években a kutatások a kötőszöveti degeneráció és a mikrocirkuláció zavarának szerepét hangsúlyozzák. A krónikus gyulladásos folyamatok és az érfal szerkezeti változásai központi szerepet játszanak.

A modern kezelési szemlélet:

• Funkciómegőrzés.
• Minimális szövetkárosítás.
• Gyors rehabilitáció.
• Egyénre szabott terápia.

Az aranyér gyakori, kezelhető és nem szégyellni való állapot.

A korai diagnózis és a megfelelő terápia mellett a betegek döntő többsége panaszmentessé válik.

A legfontosabb lépés az, hogy a páciens rászánja magát a vizsgálatra. A szakorvosi kontroll biztonságot ad, kizárja a súlyosabb betegségeket, és lehetővé teszi a célzott, hatékony kezelést.

Az aranyérbetegség nem az életminőség romlásának szükségszerű velejárója.

Megfelelő szakértelemmel, korszerű módszerekkel és empatikus hozzáállással a panaszok megszüntethetők. A komfortérzet visszaállítható, és a beteg újra fájdalommentes, nyugodt mindennapokat élhet.